Kedves nevezők, érdeklődők, olvasók és szavazók! A tegnapi napon sor került a várva várt eredményhirdetésre, melyet már annyi ideje várhattatok. Noha a zsűri átfogó értékelésére, az elhangzott beszédekre és a pályázat értékelésére még váratnánk Titeket a megfelelő mennyiségű anyag beérkezéséig, a nyertesek neveit már most közzé tesszük, hogy erre ne kelljen már tovább várakoznia azoknak,…

Kedves pályázók! Elsőként engedjétek meg, hogy töredelmes elnézéseteket kérjük a hosszú hallgatásért, mely az utóbbi hetekben tevékenységünket jellemezte a pályázattal kapcsolatban. Ha ebben a holtidőben bárkiben felmerült, hogy lefújtuk a pályázatot vagy megléptünk a pályaművekkel, azt megnyugtathatom: tévedett. Egész egyszerűen ennyi időbe telt, mire a pontozási határidő kitolásával megváltozott eredményhirdetési időpont mellé találtunk egy megfelelő…

Mostantól kezdve él a pályázat közönségdíjának szavazása. Szeptember 23-án éjfélig van lehetőség szavazni, ahogy pedig korábban is kihirdettük, csak akkor osztjuk ki a díjat, ha egy adott műre legalább 100 szavazat beérkezik. A szavazatok számát egyelőre nem hozzuk nyilvánosságra – később az ezzel kapcsolatos hírekről természetesen minden nevezőt e-mailben értesítünk és az érdeklődők kedvéért itt…

Az életet azért becsüljük igazán, mert tudjuk, vége lesz egyszer. Élet és halál egymás nélkül mit sem ér. A sötétség fojtogató kezekként fonta körül egész lényét, miközben utat tapogatott magának a homályban. A padló halk nyöszörgéssel válaszolt minden lépésére. Ismerős hely. Ismerős érzésekkel.

A Withern grófság várkastélya komoran meredt a borult, őszi ég felé. Körötte a lombját vesztett erdő némán tűrte az időjárás kegyetlenkedését. A fák avarának nedves köde lepte be a vidéket, s a csendes mozdulatlanságot az eső, és a város felől érkező három lovas törte csak meg. Galoppozva közeledtek az ódon kastélyhoz, sötét köpenyükbe burkolózva, mint…

Ott a szigeten derült ki minden. Utólag persze minden érthető. Rájöhettem volna korábban is, mondhatják Önök, de én akkor bizony még semmit sem sejtettem. Akkor már éppen két hete laktam a pálmafák árnyékában megbúvó kis szállodában. Idemenekültem a kiadóm sürgető üzenetei elől. Mert nem mindig könnyű csak úgy megszülni egy történetet. Nem bizony. A legutóbbi…

Első  fejezet: Greg arra ébredt, hogy a vekkere a tőle megszokott idétlen dallamot fújva harsog. Lenyomta a kis pöcköt. A hangzavar abbamaradt. Visszarogyott az ágyba. A hátán feküdt, és szemeit résnyire kinyitva szemlélte a plafont. Megpróbálta felidézni az előző este eseményeit. Nehezen ment neki, mert a feje még mindig zakatolt a töménytelen mennyiségű italról.

A mai nap megjelenéseivel elérkeztünk az utolsó nevezőkhöz is. Annak oka, hogy ők ennyire késői időpontra maradtak vagy az, hogy művük elkallódott és csak később sikerült meglelnünk, illetve természetesen azok is ide kerültek, akik nevük alapján nem kerülhettek eddig sorra. Reméljük, mind élvezettel fogjátok olvasni az I. Töltőtroll Pályázat keretein belül utoljára megjelenő műveket is…

Az Éden utáni 21341. körben, sehol és mindenüttRégóta nem számolom már, hogy hány képzett gyilkost küldtek a mindenséget keresztül-kasul átszövő semmibe, elpusztítandó a kút mélyén lakozó szörnyet. Kényszerűen hosszú életem során majd’ minden körben[1] felbukkant egy magát szerencsésnek gondoló szerencsétlen, hogy aztán soha többé ne halljon felőle a világ. Ám Hexia örökké acsarkodó urai ezúttal…

I.e.146, Achaia Amennyire ki tudom venni, tucatnyian lehetnek, mind nők, néhány még gyermek. A légiósok kísérik őket a ketrecekhez, hogy életük végéig rabszolgaként szolgálják egy kényelmes szenátor, vagy akármilyen tisztes polgár igényeit. Egyikük, egy idősebb asszony, egy napja talán a város egyik leggazdagabb családjának tagja, kimagasodik a csoportból. Vonásai kifinomultak, megtépett ruházata ellenére egyenes derékkal…