Háttéranyag az Ezeregy Éjszaka Meséi hatodik meséjére London városát az ókori idők óta Mithras, a ventrue matuzsálem uralta. A perzsa napisten álarca mögé bújva tartotta fent hatalmát halandók és halhatatlanok fölött egyaránt. Mithrasnak három bizalmi embere volt. Az első Aethelwulf. Ő volt Mithras gangrel hadvezére, és fanatikus híve. A második Caius, a tanácsadója. Ő a malkáv…

Jelentem véget ért a IV. 1001 Éjszaka Meséi verseny. Eredmények: Legjobb szerepjátékos: László Lilla 2. legjobb szerepjátékos: Ficskovszky Péter “Ficskó” 3. legjobb szerepjátékos: Takács Ákos Legjobb csapat: Suicide Command (Hegedűs Nikolett, Molnár Gergő, Ficskovszky Péter) Előtörténeti különdíj: Tran Dániel “Cuki” különdíj: Király Zoltán “Hősszerelmes” különdíj: Lőrincz Ábel “Kábel”

Neal csöndben ült a fal mellett. Onnan szemlélte az eseményeket. Mielőtt beléptek a terembe Terry felvilágosította egy-két dologról, meg elmagyarázta, hogy kell viselkednie. Itt kell ülnie, és nem zavarhat senkit sem a teremben. Mintha itt sem lenne. Csak figyeljen, és az elízium végén mindent el fognak neki magyarázni.

Ezeregy éjszaka meséi (1.)     Itt a piros, hol a piros     Ifjak számára Előzmények A modul teljes megértéséhez vissza kell mennünk egészen a XII. századba. Ekkor történt, hogy Charlotte, a toreador öreg magához ölelt egy ikerpárt: Arthur és Nicholas Twinst. A két fiatalember már halandóként is egymás vetélytársa volt, egyetlen cél mozgatta…

Itt a piros, hol a piros A férfi belépett a szentélybe. A pap megállt odakint, és becsukta mögötte az ajtót. Hagyta az újonnan érkezett férfi egyedül maradhasson gondolataival a kívánsága szerint. Különösen fontos pillanat volt ez a templom látogatója számára. Elvégre sok száz év tervezés és várakozás nyerte most el értelmét. Tudja nagyon jól, hogy…

Egy ismeretlen Vámpír naplójából… Szeptember 7. Mindig is furcsa szokásnak tartottam azt, hogy az emberek naplót írnak, de az elmúlt idő eseményei megértették velem, hogy miért is teszik ezt. Nem kellett sok, hogy magam is elkezdjek egyet. Egyszerűen kell valamilyen út, hogy kiadjam magamból, ami nyomja elátkozott lelkemet.