Könyvtár
Rajzoljunk várost IV.
  • Közzétéve:
  • 2014. február 22.
  • Szerző:

    Mentálcsavar

  • Hozzászólások:

    0

Cikkem előző részében a várostérkép rajzolásának konkrét előkészületeit tekintettem át. Mivel megtárgyaltuk a térkép szükségességét, döntöttünk annak stílusról, az elkészítés módjáról, beszereztük a megfelelő forrásokat, és megvan a hozzá alkalmazandó programunk is (ezt itt most határozzuk meg a Corel Draw-ban, mivel én ezt használom, ezt tartom az általam ismert legjobbnak, következésképpen erről szeretnék, és tudok érdemben írni), lássunk hát hozzá a város megrajzolásának. Városrajzoló cikksorozatom záró részében a megrajzolás konkrét lépéseivel, módszereivel, sajátosságaival és trükkjeivel foglalkozok. Nyilvánvalóan nem a program alkalmazását próbálom elmagyarázni az elejétől, ehhez nem elég a cikk terjedelme, inkább csak a folyamatot, módszereket mutatom be, maradéktalan értelmezésükhöz nem árt hát ismerni magát a programot.

map

Kezdő lépések
Korábban már szóltam a Corel program sajátosságairól, a hagyományos (pl. Paint) programokhoz képesti elképesztően színes lehetőségeiről. A Corel különböző, egymásra illeszthető rétegekkel dolgozik. Ezek a rétegek külön megrajzolhatók, egymással párhuzamosak, egymás fölött helyezkednek el, ki-be kapcsolhatók, akár az egymásra rakott fóliák. Ezt célszerű kihasználni. Alkalmazásukkal ugyanis rendszerezhetjük a városrajz elemeit, és az azonos kategóriájú elemek, objektumok egy rétegen lehetnek, így azokat lehetőségünk van egyszerre eltüntetni vagy megjeleníteni, egyszerre hozzáférhetővé tenni, és például átszerkeszteni.

Rétegek
Én a városrajzok során külön rétegeket alkalmazok a termőföldek, a természeti elemek, a város-elemek és épületek, a falak, a hidak és a keret-feliratok részére. Ilyen sorrendben.
A külön rétegeknek másik előnye az is, hogy a felsőbb rétegek eltakarják az alsókat, így strukturálhatjuk a rajzunkon, hogy mi legyen felül, amennyiben két objektum keresztezi, részben elfedi egymást. Például az út vonalába belógó fa látszódjon egész faként, ne az út menjen át rajta, fölötte, kitakarva azt. Ezért kerül például legalulra a termőföldek rész, mivel azokat a növényzet elemei, az épületek, a falak egyaránt kitakarhatják. A város-elemek alatta vannak a falaknak, hiszen a fal kitakarhatja a háztömböket jelző – nálam szürke – objektumokat, fordítva ez vicces volna. Legfelülre a feliratok és a keret kerül, értelemszerű, hogy a kész rajzon, minden fölé jönnek a különböző nevesített helyszíneket megjelölő számok, esetleg a térképre kerülő feliratok.

Objektumok hierarchiája
Az objektumok egymás alá-fölé rendeltsége egy adott rétegen belül is érvényesül, mégpedig sorrendben, a listában (célszerű alkalmazni az objektumkezelőt) feljebb lévő objektum eltakarja az alatta lévőt. Ezt is kihasználom, például a város elemekben alul találhatók nálam az utak, fölöttük a „szürke épülettömbök”, majd legfelülre jönnek a sötét színnel jelölt konkrét épületek, nyilván ezek a szürke tömbökön belül, fölöttük, egyes részüket kitakarva helyezkednek majd el. A módszer azért is jobb, és rejt több lehetőséget, mint pl. a paint, mert ezeket az épületeket később akár le is szedhetem a rajzról egyetlen kattintásra, és a helyükön nem üres terület, hanem a város épülettömbjeit jelző szürke rész marad.

Objektumok elnevezése
A Corel lehetőséget biztosít arra, hogy minden objektumot (objektumkezelő) saját névvel lássunk el. Ez egy kis többletmunkát jelent, de nagyon megéri. Később ugyanis nagyon könnyűvé teszi az objektumok megkeresését, csoportosítását. Itt én alkalmazok típusneveket is, például a falak neve csak simán „fal”, vagy röviden „f” lesz, a bástyák „bástya” nevet kapnak, az egyszerű fa a „fa” nevet viseli. Egyes nevezetes objektumokat saját, egyedi név is illethet, például a konkrétan jelölt épületeket, amelyek úgyis nevesítve lesznek a későbbiek folyamán, számok, jelek és a jelmagyarázat segítségével, a saját nevükkel látok el. Például „városháza” vagy „Gwarruk fogadója”. Ez azért is jó, mert az objektumkezelő szövegét nézve könnyen megtalálhatom a keresett épületet, illetve később, amikor konkrét jelet, feliratot, számot kannak, is könnyebben akadok rájuk.

Csoportosítás
Ahogy az egyes objektumokat – már egy rétegen belül tartunk – elnevezhetjük, úgy lehetőségünk van a különböző csoportok, és a csoportokban csoportok létrehozására is. Újabb szenzációs funkció ez. Segítségükkel az azonos jellegű objektumokat egy adott rétegen, de akár egy adott csoporton belül is kisebb csoportokba foglalhatjuk, ez lehetővé teszi egyszerre való kijelölésüket és kezelésüket. Például az összes háztömb csoportjára kattintva valamennyi ide sorolt objektumot, azaz az összes háztömböt, vagy csak egy adott kerület összes háztömbjét elrejthetjük, átszínezhetjük. Mindössze két kattintással! Paintben ez minden objektumra való külön kattintást, a trükkösebbeknek a radírral való hosszas satírozást jelent, ami ráadásul nagy hibalehetőséget is rejt magában.

A rajzolás folyamata
Az általános lehetőségek taglalása után – noha bizonyosan nem tekintettem át maradéktalanul mindent – nézzük a konkrét város megrajzolásának konkrét folyamatát.
A sablon
A rétegek létrehozása után legalsó rétegbe beillesztem a sablont, ha van. Amennyiben egy már meglévő várost rajzolok meg, azt, ha vázlatom van, azt, ha kép alapján dolgozok, akkor a képet. Ezután a sablon megfelelő méretarányának beállítása következik. Mivel azonos méretarányt használok, ezért a kész képre – külön rétegben – beillesztem az előre megrajzolt keretet, ezen már találhatók méretvonalak – két kattintás = egy órás munka, készen! Ezután az alsó – hiszen a rétegekkel külön játszhatok – rétegen lévő sablont addig nagyítom, kicsinyítem, amíg azonos nem lesz a rajta található méretarány a keret méretéhez. Ezután általában zárolom is, legalsó rétegben, így nem mozdul el, mindig ott lesz, és az egész rajzolás alatt viszonyításként szolgálhat. Amikor már zavaró, lehetőség van elrejteni, majd ellenőrzések céljából vissza-visszahozni. Csodálatos lehetőség.

A terep
Ezután a természeti elemek rétegre váltok, és megrajzolom az egész város területének alapjául szolgáló terepet. Ide jön, ha van, a tenger, a tavak, a folyók, patakok. Ide jönnek a sziklák, különböző tereplépcsők, töltések, dombok és gödrök is. Ha alkalmazok szintvonalakat is, akkor azok is. Minden, ami ahhoz kell, hogy a város alatti terep megjeleníthető legyen.
A szintvonalaknál érdemes kicsit elidőzni. Amikor nem kész várost, vagy legalább részletes vázlaton lévő várost dolgozok át, és ott, ahol ugye jelentősége van – tehát a város átszegdelt (értsd: dimbes-dombos) terepen van – ott megrajzolom ezeket, akkor is, ha később nem akarom megjeleníteni. Külön csoportba foglalva őket – de akár egyesével is lehet – olyan színt kapnak, ami megkülönbözteti őket, kiemeli, így segítik a rajzolást azzal, hogy elképzelhetővé, láthatóvá teszik a terepet, majd, amikor már nem kellenek, kivághatók, „semmilyen színűvé” színezhetők. Én ez utóbbit szoktam választani, hiszen így nem látszanak, nem zavarnak, a kész térképen sem jelennek meg, ám akármikor néhány kattintással újra megjeleníthetők – ha már egyszer megrajzoltuk őket, ne vesszenek el.

Utak
Következő lépésként a város gerincét, vázát jelentő úthálózatot szoktam elkészíteni. Már látszik, milyen a terep, jöhet hát rá a sok-sok út. Mivel az általam használt térképstíluson ezek az utak gyakorlatilag a két határvonalból állnak, kicsit körülményes az elkészítésük, ám ezt indokolja a későbbi felhasználásuk is. Amennyiben egyszerűbb, egyszínű utakat használunk, úgy elegendő őket egyszerűen megrajzolni, beállítani a színüket és a vastagságukat, és kész is.
Mivel nekem csak a szélükre van szükségem, ráadásul nem színezem őket ki „fehérre” egy objektumként, ezért máshogyan készülnek. Mivel nem csak egyenesekből állnak, és gyakorlatilag két „párhuzamos, ám görbületekkel egymás mellett futó” (bocsánat a matematikusoktól) vonalra van szükségem, kicsit nehézkesnek tűnő folyamat következik. Első lépésként megrajzolom az utakat, és beállítom őket a megfelelő vastagságra, és kapnak egy feltűnő színt. Ezután az út szélének vonalát kezdem megrajzolni, külön-külön mindkét oldalon, nagy nagyításban követve a vastag, zöld vonalak széleit. Eredményeként megkapom a szükséges úthálózatot, a szélekkel. Ahol az utak összeérnek, ott csak egyesíteni kell majd a vonalakat. Amikor az egész készen van, a zöld szerkesztővonalakat egyszerűen kivágom a képből – a csoportosítás miatt ez két kattintást igényel mindössze. Készen is van a várostérkép megrajzolásának kb. a harmadát kitevő folyamat.


Falak
Következő lépésként a falakat szoktam megrajzolni, mivel ezek uralják a várost, meghatározzák annak, vagy legalább egy részének alakját, mellesleg el is fednek pl. utat, sokszor folyót, csatornát is. A falakat egyszerűen vastag vonallal rajzolom, rá kerülnek a bástyák, kapubástyák, a fal egyéb objektumai. Azért, hogy ne vesszenek el a sablonban, általában ezek is egy feltűnő színt kapnak, hiszen később csak át kell majd színezni őket.

Épülettömbök
Saját munkamenetem szerint következnek az épülettömbök, ezek a szürke részek alkotják magát a várost. Az épülettömbök határvonalai az utak széleiből jönnek össze, ezért volt rájuk szükség úgy, ahogy. A megfelelő szakaszok kijelölése, ha kell, másolása után csak egyesíteni kell őket, és a csatlakozási pontok zárása után készen is lesz egy-egy épülettömb. Ebbe azután belekerülnek a fehér, azaz beépítetlen részek, ezeket megrajzolom, majd a megfelelő objektummal egyesítve gyakorlatilag ki is maradnak a további színezésből. Az épülettömböket ezután csoportosítom a különböző negyedek szerint, hiszen a végén ennek megfelelően lesznek egy-egy különböző szürke-árnyalatra színezve.

Nevesített épületek
Ezután jönnek a különböző nevesített épületek. A térképeim méretaránya nem teszi sem lehetővé, sem szükségessé minden egyes épület külön való feltüntetését. Csak azok kerülnek rá külön, amiket külön meg kell említeni, mert fontos helyszínek, a város leírásában, vagy a kalandban, amelyhez készül a térkép, szerepük van. Ezeket egyszerűen – nagyobb épületeknél nagyjából betartva a méretarányt – rárajzolom az épülettömbök megfelelő részére, és ki fogják takarni azokat. Ha bonyolultabb szerkezetű épületről van szó, akkor külön megrajzolom őket, akár segédvonalakat is használva, belső udvarokat külön objektumként fehérre színezve, majd amikor készen van, saját csoportként lekicsinyítem a megfelelő méretre és a helyére illesztem.


Érdemes itt is két nagyobb csoportot csinálni. Egyik, a várost állandóan jellemző helyszínek és épületek, például főkapu, városháza, kikötői vámház, egy-egy híresebb fogadó. A másik csoportot a modulspecifikus helyszínek képezik majd, amik az általános városleírásban nem kell, hogy szerepeljenek, hiszen csak az adott modulban lesz szerepük, például a füvesasszony tanyája, a karakterek rejtekhelye, az összekötő háza. Ezt az épületcsoportot így néhány kattintással ki lehet emelni, vagy el lehet tüntetni, így a városunk alkalmas lesz a modulhoz készült illusztrációra, illetve Ynev általános színesítésére is, ez utóbbi esetben nem kellenek rá azok a helyszínek, amelyeknek csak az adott kalandmodulban van jelentőségük. Amennyiben egy várost több modulhoz is fel akarunk használni, és azok külön specifikus jelölt helyszíneket igényelek, azokat külön-külön csoportokba rendezve mindig a szükségesek jeleníthetők meg. A nyomtatási ikon be-vagy kikattintásával az ilyen helyszínek akaratunk szerint lesznek rajta a kész, képnek összeállított térképünkön. Talán mondanom sem kell, mekkora előny, manőverezési lehetőség ez a Painthez képest.

Művelt földterületek
Tulajdonképpen kész is a város lényegi része, jönnek a megművelt területek. Nálam, de itt gyakorlatilag bármilyen külön jelölt terület megjeleníthető, pl mocsár, fertőzött terület, stb. Ezeket én külön részobjektumokként készítem, amik eltérő sraffozást – a corelben csak egy külön színezés, három kattintással – kapnak. Hogy a paintben ezeket hogyan kellett elkészíteni… hát, az a színátfedések és a kivágás beillesztés tulajdonságainak megfelelő állítgatásával igazi szakértő feladat – avagy ha úgy tetszik kínlódás – volt.


Fák és füvek
A soron következő lépés az én térképeim stílusában – a szürkecsuklyások városrajzolási stílusát követve – külön jelölt növényzet felrajzolása. Itt főleg a fák, de különböző füves területek kapnak külön, elszórt ikonokat, magam később fejlesztettem hozzá különböző típusú fákat, füveket, nádas-jelet. Ezeket a térképen több azonos ikonnal jelölöm, az ikonok sűrűsége a növényzet dússágára, fák sűrűségére enged következtetni. Az adott fa, fű ikonja több elemből álló külön objektumcsoport, készre színezve, és ezeket sorozatos másol-beilleszt funkcióval készítem. Fél óra alatt egy sűrű növényzetű terület szó szerint több száz ikonja helyezhető el. Természetesen külön csoportokat kapnak, így bármikor például átszínezhetők, kitakarhatók. A városon belüli fákat az épülettömbök-épületek rétegre teszem, méghozzá felülre, azért, hogy azok megfelelően kitakarhassák az utakat – a sima természet réteg a város réteg alá jön.

Hidak
A rajzolás sajátossága igényli a hidak alkalmazását – majdnem szó szerint. Amikor ugyanis egy színnel kitöltetlen, csak a két körvonalával futó út keresztez egy folyót, patakot, nem lévén, ami kitakarja, nem fog szépen átfutni fölötte, hanem az út szélei között átlátszik majd a patak feketéje. Az utat magát egy objektummá tenni és egyben beszínezni sokkal nagyobb és nehézkesebb munka lenne, mint erre a néhány helyre hidat tenni. A híd gyakorlatilag egy átlátszó körvonalból álló, fehér színű objektum – így kitakarja az alatta futó patakot – ami az út szélével megegyező formájú, vastagságú és színű fedő körvonal-részt is kap, így gyakorlatilag nem látszik, hogy ott van. Ezeket külön rétegben csoportosítom, így mindig az utak fölé helyezhetőek.


Keret és számozás
Legfelső rétegbe – már az elején kész, de a rajzolás segítése miatt csak most kerül minden réteg fölé – kerül a keret, a méretaránnyal és egyéb feliratokkal. Fő feladat még a térképen elhelyezni a különböző jelölt objektumokat azonosító számokat. Ezek is természetesen előre elkészjtettek és csak a sablonból kell őket kivágni, beilleszteni, majd a megfelelő helyre húzni, hogy amellett az épület mellett legyenek, amit jelölni kell, mégse takarjanak ki semmi fontosat. A különböző csoportoknak lehet különböző színű, vagy alakú számokat is használni, én így szoktam. A keret réteg minden fölött áll, így a számok lefednek majd bármit a térképen. Megjegyzendő, hogy amennyiben vannak külön csoportosított, modulspecifikus elemek, úgy azok számozását is külön csoportosítva érdemes feltenni, így azokat is egyben le lehet takarni, ha már éppen nem kell.

Feliratok
A legvégén jönnek a megfelelő feliratok. Ide tartozik a készítő megnevezése és a dátum, esetleg forrás jelölése, a térkép – azaz a város – neve, az általam használt stílus megköveteli az egységes felirattáblát, amit két állat tart – ezek a városra vagy kultúrkörre jellemzőek. A Corel lehetőségeinek érdeme, hogy általában címerhez készülnek, és néhány kattintással minőségvesztés nélkül formázhatóak a megfelelő méretre és színűre.
Ebben a részben jön az esetleges jelmagyarázat, illetve, én ezt használom, a számokkal jelzett objektumok számainak magyarázata, külön rendezve az azonos kategóriájú elemek, például külön a kerületek, majd épületek.

Színezés
Az objektumok kitöltése gyakran megnehezíti a rajzolást, ezért én a készítés ideje alatt minden csoportra jellemző, feltűnő, vagy könnyen azonosítható színt kapnak. A Corel könnyű, az objektum körvonalát és belsejét külön kezelő színezési rendszere támogatja ezt. Például az épülettömböknél, tengernél kifejezetten hátrányos lenne, ha egyből beszínezném őket, amennyiben sablont, tervet használok, hiszen azonnal ki is takarnák az alattuk lévő rétegen helyet foglaló vázlat dolgait. Ezért üresek maradnak, csak a végén jön a színezés.
Itt a különböző rétegeken és csoportokon végighaladva néhány kattintással megadható a megfelelő szín minden objektum számára.

Készen is van a várostérkép. Már csak annyi dolgunk van, hogy a Corelből készítünk egy minden átlagos program számára kezelhető és értelmezhető kép-filet, ezt az importálás paranccsal hajthatjuk végre. Amennyiben bármilyen hibát tapasztalunk, javítás, módosítás után néhány kattintással készíthetünk egy újabb változatot ebből.
Az egész város megrajzolása egy átlagos méretű és bonyolultságú város esetében 3-6 munkaórát vesz igénybe, ugyanez Painttel… hát, kb. a három, négyszerese is lehetett. Az igazi előny azonban – természetesen a szép, sokkal szebb – megjelenítés mellett az a jövőben történő felhasználhatóság, a rugalmas módosíthatóság. Amit nehéz lenne munkaórában kifejezni, de jól szemlélteti a dolgot, hogy amennyiben akarok a képből mondjuk egy ugyanolyan szép minőségű, mondjuk fele akkora, vagy kétszer akkora változatot, az a Corelben néhány kattintás, míg a paintben gyakorlatilag újra kell majd rajzolni… óriási előnye ez a vektorgrafikus rajzprogramoknak.
Már az első részben foglalkoztam vele így csak ismételni tudom magamat, aki élvezhető eredményt akar, érdemes ilyennel próbálkoznia. Nekem sokáig nem volt rá lehetőségem, úgy érzem, kihoztam a Paint-ből, amit lehet, ám most, hogy huzamosabb ideje használom a Corel-t, szinte össze sem tudom hasonlítani a kettőt. Éppen ezért külön köszönettel tartozom rheának, aki nemcsak rábeszélt, de megtanított a használatára. Úgy helyes, ha ezt a cikksorozatot is neki ajánlom.

(Magyar Gergely)

Hozzászólás, vélemény, észrevétel: magyargergely@kalandozok.hu  (vagy itt, kommentben :) )

A cikksorozat következő részei hamarosan elérhetőek lesznek itt, addig tekintsétek meg az alkotó által összeállított pofás kis térképgyűjteményt, melyben saját alkotásai is megtalálhatóak…

A cikk pedig elérhető honlapunkon pdf formátumban is.