Könyvtár
Rajzoljunk várost III.
  • Közzétéve:
  • 2014. január 28.
  • Szerző:

    Mentálcsavar

  • Hozzászólások:

    0

Cikkem előző részében a várostérkép koncepciójának megtervezésével és a különböző megrajzolási lehetőségekkel foglalkoztam. Ebben a részben rátérek a konkrét előkészületekre.

Forrás

Készülő MAGUS városunk térképét többféle forrás alapján is elkészíthetjük. Értelemszerűen akkor van ennek jelentősége, az esetek túlnyomó hányada ilyen, amikor a várost már létezik szöveges – vagy képi – formában.

Szöveges

A legtöbb esetben – már amennyiben létező, már kidolgozott, vagy legalább szövegekben megemlített város térképét készítjük el – rendelkezünk egy hosszabb-rövidebb leírással a városról. A „sablon” szerint, egy kalandmodulhoz akarunk rajzot készíteni, és a modulnak egy része konkrétan a hely, a település leírása lesz. Az is gyakori, hogy egy szabálykönyvben, vagy regényben, újságban, netán rajongói anyagban találunk némi leírást, amihez rajzot készítünk – megint csak lemesélés, majdani játék, esetleg mindjárt belőle készülő modul, de akár csak a világ fejlesztése okán is. A rajzolást ennek elolvasásával kell kezdenünk. Sokkal kötöttebb a munkánk, hiszen mindenben a leírás szerinti várost kell elkészíteni. Ez számtalan előnnyel jár, ugyanis valaki már többé-kevésbé átgondolta a városunkat, így csak rajzolni kell. Aki teljesen önálló várost akar – az általában nem a rajzolással kell, hogy kezdje.

Random város generáló online

Random város generáló online

A városok leírása általában több-kevesebb támpontot ad az egész város elhelyezkedésére, így főbb alap elemeire, például folyótorkolatban fekszik, egy vulkán köré épült, hágót ural, egy tó szigetén van, stb. Ez alapján elképzelhetjük magát a várost, az alakját, és azt, hogy mit kell ábrázolni a képünkön. Célszerű erről egy vázlatot készíteni, csak úgy egyszerűen kézzel, sokban megkönnyíti majd a későbbi munkát. Természetesen akár egyből gépen is készíthető a vázlat, akinek az a kényelmesebb. A leírás alapján, helyesen tesszük, ha a vázlatra rögzítjük az összes olyan elemet, amit megemlít és ábrázolható – vagy ábrázolni szükséges, falak, bástyák, kapuk, épületek, stb. Én ezekről mindig készítek egy listát is, a későbbi áttekinthetőséget megkönnyítendő – és segítség lesz majd a jelmagyarázathoz is. Sokszor csak annyit tartalmaz egy városleírás, hogy melyik fő épület melyik negyedben található, esetleg más épületekhez viszonyítva, pl. a kaputól jobbra áll a gyűlésház. Mivel a rajznak összhangban kell lennie a város leírásával, fontos, hogy a szöveg rajzolás szempontjából fontos információit már az elején rögzítsük. Ilyen lehet egyébként a város mérete is.

Képi

Amennyiben rendelkezésre áll egy korábbi, más módszerrel készült rajz, vagy egy vázlat, akkor az lesz a városunk rajzának forrása. Ez esetben már lehetséges, hogy leírással is rendelkezünk, amely vagy megegyezik, vagy eltér a vázlatunktól, forrás rajzunktól. Előbbire jó példa lehet egy városleírás, és az az alapján készített vázlat, míg előfordulhat az is, hogy egy szimpatikus városrajzra próbálunk meg ráültetni egy leírást, és abból készíteni egy saját várost.

A kiindulási rajzot – általában vázlatot – akár nézhetjük is rajz közben, követve annak elemeit, aki jó rajzos, annak menni fog, ám sokat könnyíthetünk a dolgon, ha bedigitalizáljuk azt. A Corel például lehetőséget biztosít arra, hogy egy rétegben megjelenítsük a rajzolt vázlatot, és akár ki-be kapcsolva azt, a rajzunktól gyakorlatilag függetlenül jelen lévő alapként, sablonként használjuk.

Szabad rajz

Ritka, de amennyiben teljesen szabadon rajzolunk várost, semmilyen forrást nem kell követünk, ott kezdünk hozzá, ahol akarunk. Bár ez talán könnyebbséget jelent, valójában jóval nehezebb a dolgunk, már, ha igényes és átgondolt várost akarunk kapni a végén. Az átgondolatlanság ugyanis sok összeférhetetlenséget eredményezhet, kikötőváros egy hegyvidéki tagoltságú elrendezéssel, stb. Ezen kívül, ha valóban használható várost akarunk készíteni, a rajz után leírást is kell hozzá alkotni, akkor meg már mindegy, ha azzal kezdjük.

Méretarány

Ha már várost rajzolunk, fontos, hogy tartsuk az arányokat. Ha a város kétszer olyan széles, mint a tó, akkor az a rajzon is úgy legyen. Ha a várárok olyan széles, mint a főút, akkor úgy kellene megrajzolnunk. Ehhez fontos, hogy méretarányosan rajzoljunk.

Amennyiben vázlatot készítünk, ott nehéz – kevés segítség van – a méretarány tartásához. Amennyiben szabadon rajzolhatjuk a várost, nem, vagy csak alig kell követni valami leírást, könnyű a dolgunk, elegendő a végén rátenni a rajzra egy méretarányt jelző jelet. Ezt később, amikor már a rajzolóprogramba betöltjük, méretre kell állítanunk: így a sablon mérete a kívánatos lesz. Amennyiben már a vázlaton is bonyolult arányokra kell figyelni, úgy segíthetünk egy milliméterpapírral, vagy négyzetrácsos lappal („kockás füzet”), de akár megrajzolhatjuk az egész vázlatot is gépen.

A Paint-ben én mindig előre elkészített rácshálót használtam, ezen rajzoltam, így a végére lassan eltűnt, a maradék részét csak radírozni kellett. A Corelben külön megjeleníthető egy állítható nagyságú rácsháló, amelyhez ráadásul automatikus vonalillesztés is beállítható, így könnyítve meg a rajzolást. Ha már nincs szükségünk a rácshálóra, csak ki kell kapcsolni, és nem zavar tovább.

Folyamat

Magát a rajzot kétféleképpen is elkészíthetjük, attól függően, hogy vázlatról rajzoljuk meg, esetleg egy kész várost rajzolunk meg, vagy teljesen a nulláról építjük fel azt.

Előre elkészített

Ide sorolom a kész rajz alapján, ugyanúgy, esetleg más stílusban reprodukált rajzot, de még a vázlat alapján készültek túlnyomó többségét is. Ez esetben már az elején tiszta képpel rendelkezünk a városról. Megrajzolhatjuk az alakját, a fő elemeit, legyen az a közepén áthaladó folyó, vagy út, netán domborzati elemek, stb. Ezután fokozatosan megrajzolunk mindent, program, szokások és szándék határozza meg, hogy mindent, ahogy jön, rajzolunk meg, vagy az azonos kategóriájú dolgokat egyszerre készítjük el, ez utóbbi a rendszerezettebb, jobban alkalmazható megoldás. Tehát például megrajzoljuk az utakat, majd a falakat, végül a házakat, épülettömböket, majd ráhelyezzük még a szükséges egyéb kiegészítőket, majd jön a feliratozás, stb.

Fokozatosan épített

Az egyik legérdekesebb és legjátékosabb módszer, egyben a legtöbb időt és energiát igénylő is. Ezzel a rajzolás egy külön játék is lehet, az eredmény pedig összehasonlíthatatlanul bővebb – de nem mindig éri meg, én csak a legritkább esetben vesződök vele. Lényege, hogy a várost fokozatosan, lépésről lépésre építjük fel, úgy, ahogyan az a története szerint volt. Tehát, elsőnek megrajzoljuk a templomot, ami köré épült, vagy várat, vagy bármilyen központi elemet. Az első házak, kiegészítők után eljutunk a település egyik kezdeti állapotához. Ha igazi előnyt akarunk kovácsolni a módszerből, akkor itt érdemes elmenteni a munkát, és egy másikként folytatni. Ezután épül tovább a város, egyre nagyobb lesz, új elemekkel bővül, egyes épületeket lecserélünk. Elkészül az első fal, a két-három városrész egyesül, stb. Igény szerint a kész városig több állapotot is elmenthetünk, így a város korábbi állapotairól is lesznek rajzaink. Impozáns készlet lehet az eredmény, a befektetett munkának megfelelő.

Közben megismerjük a várost, és számtalan dolgot találhatunk ki hozzá, legyen az legenda, kaland-elem. Ez egyébként a sima rajzolásra is vonatkozik.

Cikkem következő részében a városok Corel programmal történő megrajzolásának konkrét folyamatával foglalkozok majd.

(Magyar Gergely)

Hozzászólás, vélemény, észrevétel: magyargergely@kalandozok.hu  (vagy itt, kommentben :) )

A cikksorozat következő részei hamarosan elérhetőek lesznek itt, addig tekintsétek meg az alkotó által összeállított pofás kis térképgyűjteményt, melyben saját alkotásai is megtalálhatóak…

A cikk pedig elérhető honlapunkon pdf formátumban is.