Könyvtár
Rajzoljunk várost II.
  • Közzétéve:
  • 2014. január 22.
  • Szerző:

    Mentálcsavar

  • Hozzászólások:

    0

Cikkem előző részében a várostérkép szükségességével, hasznával foglalkoztam. Most, hogy eldöntöttük, kell, nézzük milyen módszerekkel készíthető el.

Tervek

Sokat nyerhetünk vele, ha nem csak nekiesünk az első kezünk ügyébe kerülő papírnak, hanem átgondoljuk, milyen térképet is szeretnénk, mire akarjuk használni, esetleg a jövőben is kell-e még készíteni.

Ha csak egyetlen térképre vágyunk, vagy mert csak kivételes meséről van szó, vagy mert nem akarunk többet foglalkozni vele, mert csak most az egyszer írunk kalandot, akkor az lehet egy gyorsan összecsapott vázlat, amit hamar elkészíthetünk, de lehet „életünk műve” is, amit hónapokon keresztül rajzolgatunk – ez főleg egyén függő. Mivel az egész szerepjáték lényege a szórakozás, könnyen lehet, hogy ebben az aspektusában is megtalálja azt valaki.

Előfordulhat – én így jártam a MAGUS várostérképekkel – hogy a világhoz több térkép is kellhet, és önjelölt fejlesztőként, modulíróként, és főleg segítőként, no és előre eltervezve, sok város térképét akartam – és akarom azóta is – elkészíteni. Ez csak azért lényeges, mert ha már több térképről beszélünk, érdemes őket hasonló stílusúra, azonos technikával készíteni, hiszen egy sorozat részét fogják képezni. Nem feltétel ez, de sokat nyerhetünk vele, és esetleg sok jövőbeni munkától menthetjük meg magunkat – pl. a régieket hozzáigazítani az újakhoz – ha ezt átgondoljuk. Akár a térképet hozzáigazíthatjuk más sorozathoz is, így bővítve azt a magunk munkájával – ez is sok mindent meghatároz majd.

Stílus

Ez az a rész, ahol minden alkotó fantáziája elszabadulhat, hiszen aki alkot valamit, általában ebben leli örömét, fejezi ki önmagát. Ugyanakkor érdemes megnézni, mit is alkotunk, és azt milyen rendszerbe illesztjük be. Gondolok itt arra, hogy amennyiben a MAGUS szerepjátékhoz rajzolunk térképet, akkor érdemes megnézni, hogy a többi, már létező MAGUS szerepjátékhoz készült térképek milyen stílusban készültek, hiszen ahogy a táblázatokat is előszeretettel formázzuk a régi szabálykönyveket idéző, szíveket melengető kettős szürke-fehér sorokkal, úgy a térkép is sokkal MAGUS-osabb lesz, ha ugyanolyan stílusú, mint amit a könyvben láttunk. Érdemes tehát igazodni, noha nem kötelező. Ugyanakkor a stílus átvételével könnyebb dolgunk is lehet, például már meglévő jeleket kell használni, a szemet sem bántja majd az idegen stílus, és mindenki könnyebben boldogul rajta, aki a többit már megszokta.

Ugyanakkor lehetünk teljesen egyediek is, ez jelentheti az általunk rajzolt térképek szépségét, sajátosságát, esetleg már ezzel is kifejezhető az ábrázolni kívánt város kultúrája, vagy a kalandmodul stílusa.

Módszerek

Szeretném röviden áttekinteni (nyilván) az általam ismert térképrajzolási módszereket, és szólnék ezek jellemzőiről is. Igyekszem jól körüljárni a témákat, de nyilván az én véleményemet olvashatjátok itt, az én nézőpontomból, nem árt hát kiegészíteni és nyitott szemmel járni annak, aki komolyabban foglalkozni akar a várostérképek rajzolásával.

Az olcsó megoldások

Számomra az igénytelenség határát súrolja, de nagyon kevés munkával kivitelezhető az, hogy más várostérképeket használunk fel. Nem úgy, ahogy fentebb említettem, hiszen ott egy kész rajz eredetivel megegyező célú felhasználásáról van szó.

Gyakran találkozom azonban olyan megoldásokkal, hogy más fantasy szerepjátékokhoz készült városrajzokat alakítanak át csupán a nevük – ha egyáltalán ott van a rajzon – átírásával. Ilyet is lehet, ám mondanom sem kell, hogy ezek sem stílusukban, sem az ábrázolt városban nem fognak illeszkedni a MAGUS-hoz, már, ha a készítő foglalkozik egy város alakjával, vagy magának a rajznak a stílusával.

Hasonlóan szerencsétlen megoldásnak találom azt, ha létező, más, esetleg nem is játékokhoz készült térképeket próbálunk a MAGUS-ba illeszteni, míg mondjuk egy Vampire játékhoz több, mint ideális lehet az adott földi helyszín valós, esetleg a játék idejével közel megegyező korban készült vagy az adott várost ott ábrázolt térképe, a MAGUS-ba átvéve bután mutat majd például a vasutak jele egy korai földi térképen, ami fölé egyszerű megoldásként ynevi nevet írunk. Mindazonáltal elképzelhető, hogy hangulatában megfelelő, ókori-középkori településtérképet találunk, amit úgy ahogy van, használhatunk is, ám az kevéssé fogja tükrözni a világ sajátosságait – ami azért igen kevert, nem feleltethető meg tisztán egy földi kornak sem. Emellett az ilyen megoldásnál kicsit a farok csóválja a kutyát, hiszen nem az kerül rá, amit akarunk, hanem abból kell dolgoznunk, ami rajta van.

Hasonló a módszer, amikor eleve Ynevhez készült várost nevezünk egyszerűen át, valószínű hogy az alkotói énem ítéli ezt a legaljának.

Kézi rajz

Tény és való, hogy a kézzel készült dolgok a legszemélyesebbek, általában egyediek is. Alapvetően két csoportra bontanám őket: az egyik az elnagyolt, gyorsan készült vázlatok. Az nem igazán probléma, hogy ezek ilyenek, hiszen nem kész műnek készültek, hanem vázlatnak, akkor válnak „cikivé”, ha kész várostérképként kezdjük el használni őket, és akkor leszünk igénytelenek, ha ezzel meg is elégszünk.

A kézi városrajzok másik típusa a szép, kész művek, ezek sokszor igazi ereklyék. Mindazonáltal sem sorozat nem készül belőlük, sem a célszerűség nem vezeti az alkotót, aki ennyi energiát áldoz egy műre, gyakran művészi igénnyel teszi, ami előrébb való a használhatóságnál vagy a hitelességénél. Gondolok itt arra, hogy a térkép inkább szép lesz, mint hiteles, az objektumokból kevesebb, ám szépen kidolgozott fér majd rá, stb.

Legnagyobb hátrányát azonban az ilyen kézi térképeknek szerintem nem csak az jelenti, hogy sokat kell velük dolgozni, hanem az is, hogy nem sokszorosíthatók (a fénymásolás, a scannelés jelentősen rontani fogja minőségüket), emellett esetleg a következő példányok nem egyeznek majd meg méretarányukban, jelkészletükben, stílusukban sem feltétlenül.

Ha már rászánjuk magunkat a várostérkép készítésre, ha már dolgozunk vele, én célszerűnek tartom valamilyen számítógépes program használatát.

Gépi rajzok

A számítógéppel készült rajzoknak számos előnye akad. A leginkább egyértelmű az, hogy bármikor elmenthetők, másolhatók, a kalandmodul dokumentumával együtt nyomtathatók, így nem csak egy mesterpéldány létezik majd belőle, mint a legszebb kézi rajzokból, amit jól-rosszul sikerül lefénymásolni, már ha egyáltalán alá fér, hanem mindenkinek jut, aki meséli. Később is, nem csak a versenyen. Tehát egy létező, meglévő állandó, mindenki számára használható rajz készül, azaz sokkal több haszna lesz a belefektetett munkának.

Térképrajzoló program(ok)

Bár tudom, hogy léteznek ilyenek, több ilyen program eredményét is láttam, én magam nem próbáltam ki őket, már az elején szembetűnt és ellenszenvessé tette őket a hamarosan felsorolt hátrányuk. Több olyan program is létezik, amelyikkel számos előre elkészített sablon segítségével gyakorlatilag csak össze kell raknunk a városunk (és gyakran egyéb térképek) részleteit, és hamar egy nagy egészet kaphatunk belőle.

Egy korábban már használt, gépes programmal generált térképünk Aired próbája című modulunkhoz

Az ilyen programok tagadhatatlan előnye, hogy ha az ember már megtanulta, akkor rövid idő alatt összedobható vele egy-egy rajz. Ez rendelkezik majd a gépen készült városrajzok előnyeivel, hiszen másolható, nyomtatható lesz majd. Programtól függő, de általában azért az éppen befektetett munkához képest jelentősen jó minőségű lesz, szép elemekből áll majd, hiszen a program készítői már előre megrajzolták az elemeket. A stílusuk is azonos lesz, hiszen az egymás utáni városokat ugyanazzal a programmal készíthetjük el, jó sorozatot alkothatnak hát. Általában, a készítés megkönnyítésére is, egységnyi elemekből, mezőkből, „kockákból” áll majd a felület, ami a kész rajzon is látszódni fog, ezzel segítve a méretarányosságot. Ezt nagyon könnyű tartani egy ilyen program esetében, így a kész városunkban minden megfelelő arányban látszódik majd.

Hátrányuk, hogy nem tervezünk igazán, nem alkothatunk újat, csak összepakoljuk az elemeket. Jelentős korlátozást jelent majd egy ilyen program, éppen a haszna válik a kárára, egy igazi alkotó szemében. A szabad fantáziához és ötlethez képest minimális készletből gazdálkodhatunk, ráadásul csak azokat az elemeket alkalmazhatjuk, amelyek léteznek hozzá, ha tehát mondjuk nincs benne négysávos nagy kőhíd bástyákkal – elem, akkor olyat bizony nem tudunk rajzolni. A könnyebbség és egyszerűbbség jelentős korlátozást hozhat. Ugyanez lesz jellemző a formákra is, hiszen mindennek kis kockákból álló alakja lesz, bár megtartott méretaránnyal… unalmas.

Ingyenes online térképkészítővel generált térkép, itthoni játékhoz

Ingyenes online térképkészítővel generált térkép, itthoni játékhoz

Paint

Nem véletlenül az első rajzoló programom volt, amihez hozzáfértem, és elkezdtem vele dolgozni, hiszen minden windows alatt megtalálható, mondhatom, hogy ma már bárki hozzáférhet. Pixeles rajzolást biztosít, azaz „kis négyzetekből” állíthatjuk össze a rajzainkat. Nem egy profi rajzoló program, de sok türelemmel nagy alkotások is elkészíthetőek, csak ki kell ismerni. A témánál maradva, várostérképek rajzolásához nem a leg szerencsésebb. Persze én is megrajzoltam vele akár egy egész Új-Pyarron térképet, és az eredmény, bár fogyasztható, mégis jelentős hátrányokkal bír a felsőbb kategóriákhoz képest.

A program – és ide sorolnám a Paint mellett minden, könnyen hozzáférhető, egyszerű, korlátozott rajzolást biztosító programot – óriási előnye, ha már van, hogy egyedi rajzok készíthetők vele. Nem határol be az előre elkészített rajzkészlet, a megtervezett négy féle templom, ha én egyedi ötletet akarok megvalósítani, olyan csinálok, amilyet akarok – és tudok. Olyan méretarányú, olyan alakú lesz a városom, az épületeim, bármi, amilyenre megrajzolom. Több munka, de egyedi, kívánalmak szerinti eredmény. Ez vitathatatlan előnye már a legegyszerűbb rajzprogramnak is.

Paintben készült térkép

A Paint – ezt is merem igazán – hátránya a pixelessége. Ha igazán profi és igényes rajzot szeretnénk, ahol mondjuk a az átszínezett objektumok homogén színűek, a vonalak pontosan illeszkednek, az utak szélei valóban párhuzamosak, sokszor le kell menni pixel szintre, és pontonként megrajzolni egészen nagy területeket is. Borzasztó munka – itt jön a képbe az őrült jelző. Az eredmény ugyanakkor jó, bár – mint később szólok róla, hasonló energiával sokkal de sokkal nagyobb eredmény is elérhető. További előny az előre elkészített, ismétlődő formák, szimbólumok, esetleg egész nagy elemek kivágás,a másolása, ezekkel is lehet ügyeskedni. Részeket kiemelni, csak meghatározott részeket ábrázolni, és akár lépésenként azonos méretarányban menteni… egy területről mondjuk 4-5 változat is készíthető, a kézi rajzokhoz képest sokkal kevesebb munkával és idő alatt.

További hátrány, hogy a paintes rajzok nem nagyíthatók normálisan. Jelentősen vesztenek minőségükből, a színek homogenitása megszűnik… ez a program ezt tudja. Lehet benne ügyeskedni, de nagyon ismerni kell, és aránytalanul sok munkába kerül. Én csináltam, és az eredmény, bár tetszetős, azért nem mindig szép, nehezen illeszthető dokumentumokba, nem tolerálja a különböző méretekre történő transzformálást, stb. Ugyanakkor, ha valamiféle statisztikát akarnék hozni, a legtöbben nem veszik az ekkora fáradtságot egy kétes eredményért, így a legtöbb, nyilvánvalóan Painttel készült ábrázolás – főleg MAGUS modulokban – az igénytelenséggel jellemezhető leginkább.

Én mindenkinek azt tanácsolom, hogy ha már hajlandósága van rajzolni, és van rá lehetősége, akkor ne a paintre pazarolja az idejét, hanem tanuljon meg egy normális programot. A kulcsszó a lehetőség… ez gyakran hiányzik. Könnyű beszélni róla, ha nincs. Magam is amiatt használtam évekig, mert nem jutottam máshoz. Nem mindenki letöltő-és telepítő zseni. Főleg az elején. A Paint meg ott van…

Corel Draw

Ez a neve az én kedvenc programomnak, amit, mióta megtanultam – úgy ahogy – használni, mindenféle rajzot ezzel készítek. Azt hiszem, nem csak személyes elkötelezettségem alapján tartom az egyik legjobb rajzolóprogramnak. Volt alkalmam – ha csak rövid időre is, hiszen hamar beláttam, ha az megy, menni fog a Corel is, más vektorgrafikus rajzoló programot kipróbálni, így akárcsak az előző fejezetben, itt is úgy gondolom, hogy a Corelben tapasztaltak általánosságban igazak a legtöbb ilyen jellegű rajzprogramra is.

Sel Duriem (Abaszisz)

Maga a vektorgrafikus eljárás, anélkül, hogy jelentősebb programozó, vagy grafikusi képzettséget és tapasztalatot tudnék felmutatni, szerintem sokkal jobb, széleskörűbben alkalmazható, több lehetőséget rejtő, mint a peint “pixelezése”. Itt meg is állnék, mert nem nagyon tudnám a mögöttes működést, a motort, pláne a működést elemezni, aktív felhasználóként viszont már számos olyan tapasztalatot szereztem, aminek okán mára meg sem nyitom a régi programokat, rajzokat.

Corelben rajzolni sokkal gyorsabb, sokkal alaposabb formázást tesz lehetővé, az objektumokat már nem csak 90 fokban, de akár tizedes értékkel is el lehet forgatni, az elkészült objektumok, akár egész képek is minőségi romlás nélkül nagyíthatóak fel, vagy csökkenthetők le. A megrajzolt dolgok részekre bonthatók, újra felhasználhatók más képekben is, akármilyen méretben és pozícióban. A színezés egyszerűbb és sokkal több lehetőséget rejt magában. A vonalak akár részletei is módosíthetók, a koordináták segítségével finom mozgatások is lehetségesek, akár matematikailag is megfelezhető egy szakasz, vagy két vonal közé pontosan középre tehető egy másik. Számos beépített lehetőség segíti a rajzolást, segédvonalakat használhatunk, beállítható értékű rácsháló áll rendelkezésre, és erősen gyanítom, hogy bár évek óta rajzolgatok már vele, még a felét sem fedeztem fel a program lehetőségeinek.

Sel Duriem címere

Számomra az egyetlen kezdeti nehézséget az jelentette, hogy teljesen másképpen kell gondolkozni, rajzolni, egy-egy dologhoz hozzákezdeni, mint a Paint pixeles felületén, ezt az évek alatt megszokott dolgot le kellett vetkőzni, az emiatt fellépett idegenkedést elfojtani, és megtanulni Corelesen gondolkodni. Megérte. Ezen tapasztalat okán azt javaslom mindenkinek, érdemes egyből a Corellel, vagy valami hasonló, vektorgrafikus programmal kezdenie, ha számítógépes rajzolásra adja a fejét.

A következő részben konkrétan a várostérképek megrajzolásának előkészületeivel és folyamatával foglalkozok majd.

(Magyar Gergely)

Hozzászólás, vélemény, észrevétel: magyargergely@kalandozok.hu (vagy itt, kommentben 🙂 )

A cikksorozat következő részei is hamarosan elérhetőek lesznek itt, addig tekintsétek meg az alkotó által összeállított pofás kis térképgyűjteményt, melyben saját alkotásai is megtalálhatóak…

A cikk pedig elérhető honlapunkon pdf formátumban is.