Könyvtár
Hangulatkeltő (MCS19)
  • Közzétéve:
  • 2015. október 19.
  • Szerző:

    Mentálcsavar

  • Hozzászólások:

    0

A klub youtube oldalán hamarosan elérhetővé válik az első hangulatkeltő anyag, amelyet a mostani versenyhez készítettünk.

Hallgassátok meg, nézzetek rá itt

De hogy mindannyian csemegézhessetek belőle kedvetekre, alább olvashatjátok a szöveges tartalmát.

Új Pyarron, P.sz. 3710

– Azzal kértél kihallgatást, hogy Aligarról vannak sürgős híreid, siopa.
– Így volt, uram.
– Akkor ne raboljuk egymás idejét, fiam, látod, így is bőven van kivel, mivel foglalkoznom. Ha nem róla lenne szó, napokig várhattál volna…
– Úgy szerencsés vagyok…

– Mint gondolhatta, nem jó híreket hozok a megbízottunkkal kapcsolatban.
– A jó hírek ritkán sürgősek…
Aligar… szerelmes.
– Újfent? Úgy látom, Ellana még nem únt rá a fiúra… De miért rossz hír ez? A Lótusz leányai közismert szövetségeseink
– Úgy határozott, meg is házasodik és kilép a kötelékből.
– Hogyan?
– Az um…
– Aligar!
– Úgy… tehát Aligar a racalloi kapcsolattartónkon, Inigon keresztül juttatott el hozzánk egy üzenetet, melyben bekezdéseken át sorolja eddigi eredményeit, amit szolgálatunkban ért el, a veszélyeket, aminek kitette magát és végül az eredeti megállapodásunkat idézi, ami csak egyetlen évre szólt. Isteneket és embereket, főleg költőket idéz, amiért áldásunkat kéri örömére és távozásának engedélyezését kéri..
– Gondolom már megbizonyosodtál róla, hogy valóban Aligartól való a levél
– Igen. Alkaren magiszter azonosította, mielőtt egyáltalán ezzel zavartam volna Önt.
– És elhoztad a levelet, siopa?
Természetesen, parancsoljon!

– … Alinza… Szóval gorviki menyecskéje van… rögtön a tűzbe kellett nyúlnia…
– Uram?
– Jól forgatja a szót ez az átkozott… Nem csoda, hogy állandóan van szoknya, ami után kapkodhat, az asszonynépek kedvelik az ilyen beszédet.

– Jól van.
– Uram?
Mondom rendben, akkor engedjük neki.
– Dehát Uram, épp Ön mondta nemrégiben, hogy a racalloi pozíciónk a városban tevékenykedő a…
– Tudom, mit mondtam. Talán őszül az üstököm, de még nem hülyülök…

– A Pyarroni Titkosszolgálat senkit nem kényszerít maradásra, szívességre vagy egyáltalán, bármire, siopa. Senkit… Persze ez nem jelenti azt, hogy csak úgy lemondunk a segítségéről, ugyebár… Csak annyit jelent, hogy hamarabb kell végrehajtania a jóval későbbre tervezett feladatot, mintegy búcsúszívességként.
– A szekta gyökerének elpusztítását?
– Mhm
– De arra egyedül nem készült még fel… Nem is tudjuk, rábukkant-e már egyáltalán a romlás gyökerére, nem hogy még támogatókra is lelt volna a célhoz!
– Nem is mondtam, hogy egyedül lesz hozzá, siopa.

– No ne aggódj, nem küldelek Racalloba fiam! Téged nem… Értesítsd az Ezüst Falkát, hogy beszédem van velük.
– A kalandozókat?
– Azt hittem, rólam pletykálják, hogy megülte az agyamat a kor. Persze, hogy a kalandozókat!
– Ahogy kívánja, uram…

Nincs hozzászólás
Szólj hozzá!